A bolgárok leverése után erősödik meg a Kazár Kaganátus, amely uralmát kiterjeszti az Alsó-Volga, a Don–Donyec vidékére, a Krím félszigetre és a Dontól nyugatra eső területek ­jelentős ­részére is. A kazár belső-ázsiai eredetű török nép volt, amely minden ­bizonnyal a szintén bolgár-török nyelvváltozat egyik dialektusát beszélte. Nem tudjuk, mikor érkeztek Belső-Ázsiából Európa keleti peremére. Az biztos csupán, hogy a mai Mongóliából indultak útnak, mivel egy részük később is e korai szállásokon maradt, s nevük 8. század közepi rovásfeliratokon is szerepel. (­Innen tudjuk, hogy népnevük eredeti török alakja kaszar volt.) Lehet, hogy már 463 körül a Kaukázushoz költöztek az onogur-bolgárokkal együttvagy a ­szavír vándorlás (→ 506–508 körül) sodorta ide őket. Az is elképzelhető, hogy 567 körül ők kerültek a nyugati Türk Birodalom élére. Maradéktalanul azonban egyik változat sem igazolható. A Kazár ­Birodalom fővárosa előbb az ­Észak-­Kaukázusban lévő Balandzsar (→ 722), majd a Volga deltájában épült Itil (→ 727) volt. A birodalom 965-ig állt fenn.