A Káma-vidéki harinói műveltség kora. A ­folyó felső szakaszánál, Perm tágabb körzetében terjed el, nagyrészt a korábbi gljagyenovói kultúra területén. 300–400 között indul el a hunok által kiváltott első nagy népvándorlási hullám, amely nemcsak keletről nyugatra tartott, hanem jó néhány pusztai állattartó népcsoportot a ­steppe­vidék elhagyására is kényszerített. Ezek a gyéren lakott északi erdős övezetbe menekültek, többek között a Káma ­folyó völgyébe. E menekülő állattartók sokféle nyelven beszéltek, a régészeti nyomok alapján ítélve ide főként a dél-­uráli steppék szarmatái és a ­nyugat-­szibériai steppe és ligetes steppe ugor ­csoportjai érkeztek. Bizonyára közülük kerültek ki a harinói kultúrát létrehozó jövevények is, akik állattartással és földműveléssel foglalkoztak, elhunytjaik sírjai fölé kis földhalmot emeltek. A helyi lakosság egy része északra menekült előlük, a helyben maradottakkal az idők folyamán egybeolvadtak. A műveltség időszakában délről és keletről újabb népcsoportok vándoroltak ide. A 6. században nagy területekre vándoroltak szét, a későbbi lomovátovói és nyevolimói műveltség ­létre­hozói. (→ 600–800/850, 600–1000)