Az Ob alsó szakaszának és mellékfolyóinak tágabb körzetében elkülönített ­uszty-­poluji vaskori régészeti műveltség kora. Az Ob Poluj nevű mellékfolyója torkolatánál feltárt névadó erődített településen földbe mélyített házakat figyeltek meg, de a délebbi ­területeken felszíni lakóházak is előfordulnak. Maga az uszty-poluji település felhagyása után a környék ­lakos­ságának áldozóhelye, szent ligete lett. Igen nagy számban kerültek elő faragott csont- és faeszközök. E művészi faragványok egyrészt a helyi arktikus hagyományokat, másrészt a déli steppei állatstílus jegyeit hordozzák. V. N. Csernyecov ­fel­tevése szerint a műveltség halász-vadász népessége két elemből ­tevődött össze: a helyi uráli nyelvű ­reliktum­népességből és a Középső-Irtis vidékéről ideköltözött déli jövevény lakosságból. Úgy vélte, hogy e két népelem keveredése nyomán alakult ki az obi-ugorok egy része, ­főként az osztjákok egyes csoportjai.