Az oldalon lévő Célzott keresés használatával, illetve a bejegyzések alatt található címkék segítségével könnyen megtalálhatja az Ön által keresett kronológiát
Vilmos osztrák herceg betör Sopron megyébe. Csapatai megostromolják és elfoglalják a határszélen fekvő Kismarton és Léka várát. Elkészül a váradi székesegyház részére az ún. Szent László-herma (fejereklyetartó), a hazai gótikus ötvösművészet kiemelkedő emléke. (A 16. század vége óta a győri székesegyház kincstárában őrzik.) Rotenburgi János deák latin nyelvkönyvéhez (Bécs, National Bibliothek) Budán magyar nyelvű pótlásokat ír. A német származású deák „magyar nyelvmestere” azokat a magyar szavakat és kifejezéseket tartalmazza, több esetben latin és német magyarázatokkal, amelyekre az idegennek leginkább szüksége lehet, hogy magyar nyelvű környezetben meg tudja magát értetni. Például:melic aßßigas wt budara – Melyik az igaz út Budára?; Gulczar ette kynyer – Kulcsár, acte (adsz te) kinyér (kenyér)!; aßßen mußßchet Inggemot – Asszen (asszony) mussat ingemet! Lejegyezte a leves kenyér kifejezést, amely egy, a későbbi évszázadokban is kedvelt ételféleséget, valamilyen lével tálban leöntött kenyeret (kenyérkását?) takart. A bolgárok leverése után erősödik meg a kazár kaganátus, amely uralmát kiterjeszti az Alsó-Volga, a Don–Donyec vidékére, a Krím félszigetre és a Dontól nyugatra eső területek jelentős részére is. A kazár belső-ázsiai eredetű török nép volt, amely minden bizonnyal a szintén bolgár-török nyelvváltozat egyik dialektusát beszélte. Nem tudjuk, mikor érkeztek Belső-Ázsiából Európa keleti peremére. Az biztos csupán, hogy a mai Mongóliából indultak útnak, mivel egy részük később is e korai szállásokon maradt, s nevük 8. század közepi rovásfeliratokon is szerepel. (Innen tudjuk, hogy népnevük eredeti török alakja kaszar volt.) Lehet, hogy már 463 körül a Kaukázushoz költöztek az onogur-bolgárokkal együtt vagy a szavír vándorlás (→ 506–508 körül) sodorta ide őket. Az is elképzelhető, hogy 567 körül ők kerültek a nyugati Türk Birodalom élére. Maradéktalanul azonban egyik változat sem igazolható. A Kazár Birodalom fővárosa előbb az Észak-Kaukázusban lévő Balandzsar (→ 722), majd a Volga deltájában épült Itil (→ 727) volt. A birodalom 965-ig állt fenn. A Külügyminiszterek Tanácsának párizsi találkozója. Résztvevõk: Bidault francia, Bevin angol, Byrnes amerikai, Molotov szovjet külügyminiszter. — május 2. Byrnes szóba hozza a Közép-Európában és a Balkánon állomásozó szovjet csapatok csökkentésének kérdését, és javasolja Bulgária, Magyarország és Románia fegyverszüneti feltételeinek módosítását. Molotov nem ért egyet a tervvel. — május 4. Byrnes javasolja, hogy tartsanak népszavazást a vitatott olasz–jugoszláv határrégióban, de Molotov ezt egész Venezia Giuliára és az Isztriai-félsziget területére is ki akarja terjeszteni. — május 6. Molotov felajánlja: amennyiben Triesztet Jugoszláviának ítélik, változtat álláspontján az olasz gyarmatok és a jóvátétel, valamint a Dodekaneszosz-szigetek hovatartozásának ügyében. Byrnes és Bevin elutasítja a tervet. — május 7. Határkérdés: Észak-Erdélyt Románia kapja; Bulgária megtarthatja Dél-Dobrudzsát; a Szovjetunió Besszarábiát és Észak-Bukovinát. → június 17.–július 12. II. József rendelete a falusi plébániák betöltéséről. II. József gyóntatója hatására levelet írt VI. Pius pápának, amelyben magát és népét imáiba ajánlotta. Elhunyt II. József német-római császár, magyar király. A vatikáni államtitkárság II. József január 26-i rendeletét a régi kiváltságok visszaállításáról felületes és kétértelmű dolognak minősítette, amely a pápai képviseletet nagy óvatosságra inti. Rendelet arról, hogy a felekezeti anyakönyveket a lelkészek tűzmentes helyen őrizzék. |