Bécsben megnyílt az esztergomi érsekség tulajdonában álló Augusztineum, melynek célja udvarképes és engedelmes papság nevelése. Egyházi főhatósága az esztergomi érsek.

Balogh Péter és gr. Teleki József, az evangélikus, illetve a református egyház főgondnokai magánkihallgatáson jelentek meg I. Ferenc király előtt, s előadták a protestánsok sérelmeit. (A király kijelentette: a magyarországi protestánsokra neheztel, mivel a római katolikusokat üldözik.)

Meghalt gr. Kollonich László kalocsai érsek. (Az érseki széket 1821-ig nem töltötték be.)

I. Ferenc király engedélyezte, hogy a protestánsok megünnepeljék a reformáció 300. évfordulóját. (Luther 1517. október 31-én tűzte ki 95 tételét a wittenbergi templom kapujára.)

A Helytartótanács 25 689. szám alatt új, általános utasítást adott ki a szerzetesrendekre. (A növendékek 21. életévük után csak akkor engedhetők ünnepélyes fogadalomtételre, ha a beöltözés napjától megszakítás nélkül a rendben töltöttek három esztendőt.)

A Helytartótanács 28 706. számú rendelete a káptalanok működéséről. (A káptalanok működését be kellett jelenteni az illetékes püspöknek; a káptalanok határozatai, az elöljárók megválasztása csak akkor érvényes, ha azt a megyéspüspök megerősítette és a Helytartótanácsnak bejelentette.)

Az evangélikus egyház megünnepelte a reformáció 300. évfordulóját. (A református egyházkerületek viszont külön-külön, eltérő időpontokban tartották ünnepélyeiket.)

A Szentszék jóváhagyta I. Ferenc 1816. évi intézkedését: az eperjesi egyházmegye kihasítását a munkácsi püspökségből. → szeptember 22.

I. Ferenc király 6481. számú rendelete szerint a szabad királyi városok kegyúri plébániáinak betöltésénél csak a katolikus lakosok vehetnek részt a jelölésben, s a jelöltek közül nevezte ki az illetékes megyéspüspök a plébánost.

I. Ferenc elrendelte Szent István király országos ünnepét.