10 235. szám alatt királyi rendelet a kikölcsönzött alapítványi tőkék biztosítása tárgyában. (Ugyanerről 1812. november 27-én a 13 504. számú királyi rendelet.)

Helytartótanácsi rendelet a főpapi és alsópapi hagyatékok általános szabályozásáról. (E tárgyban a királyi rendelet 1812. július 31-én kelt 8286. szám alatt.)

Megnyílt a szepesi római katolikus papi szeminárium.

A Helytartótanács elrendelte: az összes kolduló rend készítsen bevallást az 1813. január 1-jei állapotról.

A Helytartótanács a zirci ciszterci apátságra bízta a székesfehérvári és a pécsi gimnáziumok vezetését.

Meghalt Diószegi Sámuel református esperes, egyházkerületi főjegyző, kiváló botanikus.

A Helytartótanács 30 277. számú rendelete meghagyta, hogy a protestánsokat a törvényben említett „evangélikusok” névvel kell nevezni. (A katolikusok még sokáig az eretnek kifejezést használták.)

Pozsonyban lutheránus Biblia-társulat alakult a Károli-féle Biblia terjesztésére.

A Helytartótanács 132. számú rendelete megtiltotta a protestáns predikánsoknak a plébános, a szuperintendenseknek a püspök cím viselését.

Napóleon fogságából visszatért Rómába VII. Pius pápa, kíséretül I. Ferenc király Horváth János huszárkapitány vezetésével a Radeczky-ezredet rendelte mellé. A kíséret még két hónapon át testőrként őrizte a pápát. Hálából Horváth kapitányt a pápa a Krisztus-rend és a Szent György-rend lovagjává ütötte, az ezrednek pedig egy általa megáldott zászlót adott ajándékba, melynek stilizálása arra a kettős viszonyra utalt, ami Magyarország és az Apostoli Szentszék között fennállt: a zászlót egyik felén a császári sas Ausztria címerével, a másikon pedig Szűz Mária képe, mint Magyarország patrónájáé, s rajta volt a magyar címer, melyet Róma géniusza tartott, és a tiara, amit viszont a magyar géniusz emelt magasba. A hímzett latin szöveg magyarul: „Magyarország Védasszonya kíséré Piust haza, Boldog Róma ilyen oltalom karjaiban.”