III. Frigyes Vilmos porosz király Berlinben kelt rendeletével föloszlatta az összes szerzetesrendet, amely nem foglalkozott betegápolással vagy tanítással. A zirci apátságot bíró heinrichaui ciszterci apátságot is eltörölte, így Zirc független lett. → 1811. március 12.

Megkezdte működését a diakovári római katolikus papi szeminárium.

Selmecbányán evangélikus lelkészképző nyílt.

A Helytartótanács közölte Dréta Antal zirci kormányzóperjellel, hogy a heinrichaui apátság megszüntetésével a heinrichaui és a zirci apátság között minden kapcsolat megszakadt. A király elutasította a heinrichauiak kérelmét, hogy a zirci konventbe vétessenek föl. Zirc a királyi kincstárnak tartozik megfizetni a 31 ezer Ft átvételi díjat és az 1700 óta eltelt idő 56 200 forintnyi befektetését.

Pesten fölszentelték a Deák téri evangélikus templomot.

Meghalt Miklóssy Ferenc, a nagyváradi latin szertartású egyházmegye püspöke.

A premontreiek (az ungvári helyett) átvették a kassai gimnáziumot. Ugyanekkor lemondtak a lőcsei gimnáziumról.

A Helytartótanács leirata szerint a pápai gimnázium fenntartása ezután a Szent Benedek-rendet illeti.

Budán megjelent Fejér György egyetemi tanár Institutiones Theologicae Dogmaticae című hétkötetes munkája. A mű magán viselte a jozefinista, febronianista és janzenista irányzat bélyegét. (Ezért az esztergomi ordinariatus jóváhagyását csak azzal a feltétellel kapta meg, hogy az egyházi revizorok kifogásait magáévá teszi. Ám az 1815-ben megjelent 2. kiadás sem tartalmazta a javításokat, ami Koller József pécsi nagyprépost éles bírálatát váltotta ki.)

I. Ferenc király zirci apáttá s egyidejűleg a pilis–pásztói egyesített ciszterci apátság élére Dréta Antal zirci perjelt nevezte ki. Drétát felszólította, hogy dolgozza ki az apátságok teljes egyesítését. → 1814. augusztus 19.