I. Ferenc vezetésével értekezletet tartott egy főurakból és főpapokból álló bizottság, amely kivihetetlennek tartotta az országgyűlés november 16-ra történő tervezett összehívását, hogy a birodalom zilált pénzügyi helyzetén segítsen, s az újoncok megszavazásával haderejét emelje.

Megkezdődött a tanítás a pápai bencés gimnáziumban. (1802–1806 között pálosok és világiak oktattak.)

Felszentelték a szombathelyi székesegyházat.

Kiadták a Ratio Educationis Publicae című királyi tanügyi rendeletet, amit Szerdahelyi György kanonok, a Helytartótanács tanulmányi bizottságának tagja készített. 1848-ig volt érvényben.

Elkezdték a sárospataki református kollégium jelenlegi főépületének építését.

Kőszeghy László csanádi püspök Temesvárott megalapította az egyházmegyei papi szemináriumot.

Joan Bob fogarasi görög katolikus püspök kiadta a káptalan létesítésére vonatkozó alapítólevelét. (Eszerint a káptalannak hét nőtlen, világi papból álló tagja van. A megüresedett kanonoki stallumot választás útján a püspök és a káptalan tölti be.) → március 6.

I. Ferenc király jóváhagyta a fogarasi görög katolikus káptalan létrehozását. (VII. Pius pápa decemberben hagyta jóvá az Apostolatus Officium kezdetű bullájával.)

A Helytartótanács 14 670. számú rendelete értelmében a megüresedett kanonoki stallumok időközi jövedelmének bizonyos részét a vallásalapba kell befizetni. (E tárgyban a király 6322. számú rendelete 1807. június 26-án kelt.)

Miután a protestáns vallású szülők nemesi előjogaikra hivatkozva tiltakoztak gyermekeik erőszakos katolikus neveltetése ellen, a Helytartótanács 17 472. számú rendeletében közölte, hogy a gyermekek elvétele nem ellenkezik a sarkalatos nemesi előjogokkal.