I. Ferenc király átadta a kinevezést az első egri érseknek, Fuchs Ferenc volt nyitrai megyéspüspöknek.

I. Ferenc király kiadta az első kassai és szatmári megyéspüspökök kinevezési okmányait.

I. Ferenc király az esztergomi főkáptalan kérésére, mivel a hercegprímási szék üres volt, leiratban közölte: a hercegprímási jogok sérthetetlenek.

VII. Pius pápa a Super universas orbis terrarum Ecclesias kezdetű bullájában az egri püspökséget érseki rangra emelte. Kijelölte az érsekség határait. Ugyanekkor a pápa a Quum in supremo apostolatus officio, illetve az In universa Gregiis Dominici cura kezdetű bulláiban megerősítette a szatmári és a kassai püspökségeket, s a rozsnyói és a szepesi püspökségekkel együtt az egri érseknek mint metropolitának alárendelte.

VII. Pius pápa aláírta és elküldte az új egri érsek és az új kassai és rozsnyói megyéspüspökök kinevezését megerősítő bullát.

Péchy Imre főgondnok vezetésével a tiszántúli református egyházkerület által kiküldött bizottság Álmosdon, Budai Ézsaiás szerkesztésében elkészítette a debreceni kollégium új tantervét.

Szatmáron és Kassán római katolikus papnevelő intézet nyílt.

I. Ferenc király visszaállította a pesti tudományegyetem teológiai karát. Ugyanekkor Pesten a pálosok volt székházában fölállította a központi szemináriumot (seminarium centrale). A generális szemináriumok megszüntetése után ezek biztosították a papi utánpótlást.

Szabó András kassai megyéspüspök körlevélben közölte, hogy papságának javaslata alapján az egyházmegyét Szt. András apostol oltalma alá helyezte.

A Helytartótanács 24 411. számú rendelete a ferenceseknek és a kapucinusoknak, anyagi helyzetükre való tekintettel, megengedte a koldulást. (Szeptemberben és októberben gabonát és bort kéregethettek.)