A kazárok szétverik Nagy Bulgáriát, az onogur-bolgárok egy része elvándorol szállásterületéről, másik része (az ún. doni bolgárok) behódol a kazároknak. A bizánci Theophanész és Nikephorosz által megőrzött bolgár mondai hagyomány szerint Kuvrat öt fia apjuk intése ellenére sem őrizte meg a bolgár egységet, közöttük ellentét támadt, ezért vándoroltak szét az apai földről. Közülük Asparuch az Al-Dunához ment népével 679/680-ban, ahol főként szláv lakosságot találnak. Itt alakítják meg államukat, amelynek központja Madara és Pliszka, majd Preszláv lesz. A 10. századra a török nyelvű jövevények nyelvileg lassan a szlávságba olvadnak. Kuvrat negyedik fia, Kuber pedig az avar birodalomba, a Kárpát-medencébe költözött. Az avarföldi bolgárok nevét őrzi bizonyára a 9. századi frank forrás onogur népneve. Ebből a 19. század vége óta többen arra következtettek, hogy mivel a magyarok idegenek által használt neve is ez volt, Kuberrel nagyszámú magyar népcsoport költözött volna e területre, s ezek lettek volna az „első” magyar honfoglalók. E feltevés azonban egyetlen részletében sem igazolható.

A baskíriai Szterlitanak városában építkezési munkák idején csak kis részben megmentett temető valószínű kora. ( A sírokból előkerült ezüst- és aranydirhemeket – amelyek többségét ékszerként hordták – 712 és 771 között verték. Két sírból a honfoglaló magyarokéhoz hasonló arany és ezüst szemfedő lemez került elő, s a temetési szokások ismert részletei is arra engednek következtetni, hogy talán a keleten maradt magyarok egyik nyugvóhelye lehetett.)

Az országgyűlés 230:63 arányban megszavazta az 1948:XXXIII. törvénycikket A nem állami iskolák fenntartásának az állam által való átvétele, az azokkal összefüggő vagyontárgyak állami tulajdonba vétele és személyzetének állami szolgálatba való átvétele tárgyában.

A magyar katolikusok évszázados Szent István-ünnepén az állam részéről megrendezték az ún. „kenyérünnep”-et. A Szent Jobb-körmenet elmaradt.

Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja főtitkára kecskeméti beszédében a mezőgazdaság szocialista átalakítását és a „klerikális reakcióval” való leszámolást fő feladatként említette. → november 27.

A Rerum novarum 70. és a Quadragesimo anno 30. évfordulójára XXIII. János pápa megjelentette a Mater et magistra kezdetű szociális enciklikáját, ami egyértelmű állásfoglalás volt a polgári demokrácia és a polgári szabadságjogokon nyugvó társadalmi rendszer mellett. (Az egyház és az állam bölcs közreműködésével kell fokozatosan áthidalni a munka és a tőke közötti ellentéteket, amelynek fő eszköze a munkásosztály deproletarizálása. Elismerte az osztályharc létét és a munkások önvédelmi harcának és szervezkedésének jogosságát.)

A Budapesti Fővárosi Bíróság „a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésnek” minősítette az iskolán kívüli hitoktatást és hitbuzgalmi tevékenységet, ezért Havass Géza (I. r. vádlott) hitoktatót öt év 6 hónap, Merényi Gyulát (II. r. vádlott) 4 év 6 hónap, Nobilis Gábort (III. r. vádlott) 4 évi, Hontvári Miklóst (IV. r. vádlott) 3 év 6 hónap, Gáldy Zoltánt (V. r. vádlott) 2 év 6 hónap, Barday Ödönt (VI. r. vádlott) 8 évi, Ikvay Lászlót (VII. r. vádlott) a Katolikus Ifjúmunkások Országos Egyesülete (KIOE) egykori főtitkárát 6 évi, Emődi Lászlót (VIII. r. vádlott) 7 évi, Földy Endrét (IX. r. vádlott) 6 év 6 hónap, Lénárd Ödönt (X. r. vádlott) 7 év 6 hónap, Kölley Györgyöt (XI. r. vádlott) 3 évi börtönbüntetésre ítélte.

Zsigmond brandenburgi őrgróf hadat vezet Szlavóniába felesége, Mária királynő kiszabadítására. Eredménytelenül ostromolja Gomnec várát.

I. Tvrtko István bosnyák király udvarába fogadja a Magyarországról menekülőket, és támadást indít Zsigmond király ellen. Az év második felében megszállja Dalmáciát és Horvátország egy részét. (→ 1390. január)

Ajaki Bereck a váradi püspököt vádolja, hogy annak népei Ajak nevű birtokára törve innen jobbágyait minden javaikkal és fából épült házaikkal együtt elvitték, s a birtokot, a gyümölcsfákat is kivágva, elpusztították. (A költöztetés során a boronavázra épített házak elszállítása általános gyakorlat volt.)