Az oldalon lévő Célzott keresés használatával, illetve a bejegyzések alatt található címkék segítségével könnyen megtalálhatja az Ön által keresett kronológiát

A Helytartótanács 18 253. szám alatt elrendelte, hogy az egyházmegyék javadalmasai kötelesek vagyonuk egy részét a papnövendékek és az elaggott papok otthonai javára hagyományozni. (E tárgyban a királyi rendelet 1802. június 25-én, 6035. szám alatt kelt.)

Severoli bécsi nuncius Pálffy kancellárra hivatkozva jelentette a Szentszéknek, hogy a jozefinizmusnak köszönhetően Magyarországon az elmúlt időben évenként több mint 200 katolikus hagyta el vallását. A magyar püspökök többre becsülték ezt a számot, szerintük egész falvak tértek át a felekezetek valamelyikére.

Milassin Miklós megyéspüspök alapításával, négy tanárral és 23 növendékkel megnyílt a székesfehérvári római katolikus egyházmegye lelkipásztori utánpótlását biztosító Római Katolikus Hittudományi Főiskola és Papi Szeminárium.

A csornai premontrei prépostságot a király egyesítette a türjei, jánoshidai és horpácsi prépostságokkal.

Az ország területén 797 plébániai és kápláni állás betöltetlen volt.

Az udvari kamara kimutatása a be nem töltött katolikus püspökségek jövedelméről: az esztergomi érsekség évi 305 168 Ft-ot, az egri püspökség évi 120 321 Ft-ot, a pécsi püspökség 69 488 Ft-ot, a váci püspökség évi 63 073 Ft-ot,a győri püspökség évi 57 161 Ft-ot, a szentjobbi apátság évi 14 266 Ft-ot, összesen évi 629 480 Ft-ot jövedelmezett – a székek be nem töltése miatt – az államnak.

A Helytartótanács 9410. számú rendelete előírta, hogy az örökös tartományokból csak az ottani megyéspüspök elbocsátó levelével vehetők fel a jelöltek a magyarországi szerzetes rendtartományokba.

Elhunyt Szikszai György református esperes, az 1786-ban Pozsonyban megjelent Keresztyéni tanítások és imádságok című népszerű mű szerzője.

I. Ferenc király levele VII. Pius pápához, amelyben beleegyezését kérte az egri egyházmegye három részre való felosztásába, s tekintettel az egri püspökség ősrégi múltjára, kérte annak érseki rangra emelését. A Szentszék, éreztetvén sérelmét, hogy az előzetes tárgyalásokból kihagyták, a kérést azzal hárította el, hogy az udvar előbb tárgyalja meg az ügyet a bécsi nunciussal. Bécs a korábbi gyakorlatra hivatkozott: a Szentszék a múltban sem tanúsított visszautasító magatartást.

I. Ferenc király rendeletben szabályozta a főpapi javak hozadékát. Eszerint az ország prímása 100 ezer Ft-ot, a kalocsai és az egri érsek 60 ezer Ft-ot, a püspökök, akiknek jövedelme meghaladta a 40 ezer Ft-ot, csak ezen összeget fordíthatták saját használatukra, míg a többi jövedelmüket egyházi célokra: nevezetesen a lelkészek javadalmazására, plébániák szaporítására, a szemináriumokra stb. kellett költeniük. Azon püspökök, akiknek jövedelme a 40 ezer Ft-ot nem érte el, jövedelmük 20%-át tartoztak a jelzett célokra leadni. Követendő példaként a király is lemondott a széküresedések esetén neki járó interkaláris jövedelmekről. Rendezte a javadalmasok végrendelkezési jogát is: vagyonuknak csak egyharmadáról rendelkezhetnek szabadon, míg a másik harmada a szegényeket, a harmadik pedig az egyházat illette meg. (Szegényeken azokat a lelkipásztorokat kellett érteni, akik nélkülözték a tisztességes megélhetést. A harmadik rész elosztásánál a szegény templomok és az istentisztelet fényének emelése jött elsősorban figyelembe.) → október 31.