Imre király megalapítja ­Erdélyben a kerci ciszterci apátságot. (A monostor 1206-ban már működik.)

Imre király csapatokat küld a III. Ince pápa által támogatott német ellenkirály, IV. (Braunschweigi) Ottó megsegítésére (Sváb) Fülöp német király ellenében. (Imre király öccse, András herceg viszont Fülöp királyt támogatja.)

Imre király Varasd közelében foglyul ejti András herceget, feleségét, Gertrúdot pedig hazaküldi atyjához. (Gertrúd vélhetően 1204-ben tér vissza férjéhez.)

András herceget hívei kiszabadítják esztergomi fogságából.

A negyedik keresztes hadjárat résztvevői elfoglalják Konstantinápolyt. (A Bizánci Birodalom európai területein keresztes államok alakulnak, melyek ­közül a legjelentősebb a konstantinápolyi Latin Császárság, Kis-Ázsiában ­ugyan­akkor bizánci utódállamok létesülnek, melyek közül a Nikaiai Császárságé a ­vezető szerep. A bizánci görög dinasztia a volt birodalom nyugatgörög ­tartomá­nyába, Epiruszba szorult vissza. (→ 1261. július 25.)

Imre király javaslatot tesz III. Ince pápának a magyarországi görög szertartású monostorok helyzetének rendezésére. (→ 1221. április 20.)

Csák nembéli Ugrin győri püspök esztergomi érsekké választása után rövidesen meghal. (Utódlásának kérdése viszályt robbant ki: az esztergomi kanonokok János kalocsai érseket választják esztergomi érsekké, az esztergomi érseki tartomány püspökei azonban óvást emelnek; utóbb a kanonokok egy része és a nyitrai püspök Kalán pécsi ­püspököt választja esztergomi érsekké. (→ 1205. október 6.)

Imre király megkoronáztatja kiskorú fiát, László herceget.

Imre király, halála esetére, András herceget nevezi ki megkoronázott fia gyámjává és annak kiskorúsága idejére az ország kormányzójává.

Leó bíboros pápai legátus Tirnovóban királlyá koronázza Kaloján bolgár cárt.