Az oldalon lévő Célzott keresés használatával, illetve a bejegyzések alatt található címkék segítségével könnyen megtalálhatja az Ön által keresett kronológiát

András herceg feleségül veszi Gertrúdot, IV. Bertold isztriai és krajnai őrgróf, merániai (tengermelléki) herceg leányát.

Elkészül a Szent László-legenda és Szent Gellért kisebb legendája. (→ 1100 körül)

Összeáll a német Duna-völgyében a Nibelung-ének, amely meghatározó lesz a németek körében élő képre a hunokról (illetve a magyarokról). A hősi ének a germán burgundok önálló királyságának korában (443–534) játszódó szerelmi-hatalmi történet, amelynek középpontjában a rómaiak ellen felkelő burgund vezető réteg, majd a rómaiakkal szövetségben a burgundok ellen vonuló hunok (436) és vezérük, Attila udvara áll.

Bizonyítottnak nem tekinthető feltételezések szerint magyar nyelvű fordítások ­születnek a nyugat-európai lovagi epika egyes műveiről (Roland-ének, Trója- és Nagy Sándor-regény).

Imre király beavatkozik a szerbiai ­trón­viszályba: NemanjićIstván szerb ­nagy­zsupán helyett annak testvérét, Vukant segíti a nagyzsupáni székbe, majd (1202-­ben) felveszi a „Szerbia királya” címet.

Imre király meghatározza a – vélhetően vallon eredetű – pataki vendégek (hospites) kiváltságait. E legkorábbi ismert ­magyarországi hospeskiváltság engedélyt ad a közösségnek, hogy prepositusnak ­nevezett elöljáróját maga válassza, aki a kisebb ügyekben ítélkezik felettük, bizonyos adók és vámok megfizetése alól mentességet biztosít, továbbá szabad végrendelkezési jogot ad.

III. Ince pápa némi módosítással jóváhagyja a Hartvik-­féle Szent István-legenda szövegét. (→ 1097–1099 körül)

Imre király a Morava völgyében hadjáratot vezet Kaloján bolgár cár ellen, mert az országában élő kunok előzőleg rablóportyát vezettek ­Magyar­ország ellen. (→ 1204. november 8.)

A negyedik keresztes hadjárat (1202–1204) résztvevői Velence követelésére elfoglalják Zárát; a keresztesek és a velenceiek súlyos károkat okoznak a ­városnak. (Az elűzött záraiak 1203. április 25. után visszafoglalják városukat.)

Imre király aranybulláján, az első fennmaradt magyar érempecsét hátoldalán először jelenik meg az Árpádok családi címere, a vágásos pajzs lépő oroszlánokkal.