Imre király panaszt tesz III. Ince pápánál Boleszló váci, Elvin váradi és János veszprémi püspök ellen, mert gyanúja szerint ők bujtották fel András herceget lázadásra ellene.

Imre király átszervezi a királyi tanácsot, mert eddigi nádora, Mog fegyveres támadást készített elő ellene.

III. Béla nagyszabású építkezéseket folytat Esztergomban. A Géza fejedelem és Szent István király korából származó előzményeken épült palotából ismert és töredékesen fennmaradt a lakótorony egy része és a legkésőbb elkészült palotakápolna. Az előbbihez kapcsolódó toldaléképítmény alsó szintjén található az ún. Szent István-terem, egy középső márványoszlopra támaszkodó boltozattal lefedett helyiség, amelyről a 19. században azt hitték, hogy Szent István születésének helye volt, ezért itt kápolnát rendeztek be. A felette lévő, sarokoszlopokra támaszkodó, szalagbordás keresztboltozattal fedett helyiség az ún. Trónterem.

Megkezdődik a gyulafehérvári székesegyház román stílusú átépítése. (Befejeződik 1241 előtt.)

Magyarország népessége 1–2 millió fő (a szélső értékek két különböző mai becslés eredményén alapulnak).

Imre király és András herceg Gergely pápai legátus előtt kibékül. Imre király is felveszi a keresztet, András herceg pedig visszakapja dalmát–horvát hercegségét.

Perugiai Bernát spalatói érsek Spalato és Trau városokból kiűzi a bogumil eretnekeket. Az eretnekek Boszniába menekülnek, ahol Kulin bosnyák bán védelmébe veszi őket. (A bogumilizmus a középkori Balkánon széles körben elterjedt vallási irányzat, mely nevét a ­hagyomány szerinti alapítójáról, bizonyos Bogumil papról kapta. Tanításai ­rokon­ságot mutatnak a keresztény ókor több gondolatrendszerével. A bogumilizmus híveinek a kereszténység alaptételeit ­sajátosan értelmező felfogására egyfajta kettősség jellemző: Isten szellemi világa áll örök harcban az ördög által irányított anyagi világgal, mely utóbbihoz tartozónak tekintették az egyházat is. A ­bogu­milizmus hatást gyakorolt több nyugat-­európai eretnekmozgalomra.)

III. Ince pápa felszólítja Imre királyt a boszniai bogumil eretnekség felszámolására.

Imre király felszólítja a soproni ispánt, hogy a borsmonostori apátság földjén lévő ­szőlők után csöbröket ne szedjenek. Ez a szabad állapotú szőlőbirtokosok jellemző szőlő utáni adójának, a csöböradónak az első előfordulása. Meghatározott, a terméstől független mennyiséget jelentett, szőlőnként 1 csöbör bort. (A 14. századtól „hegyvám”-nak nevezik ezt az adófajtát.)

Két provence-i trubadúr: Peire Vidal és Gaucelm Faidit megfordul Imre király udvarában.