III. Ince pápa felszólítja András herceget, hogy teljesítse III. Béla keresztes fogadalmát, ellenkező esetben a herceg kiközösítését és trónörökösi jogától való megfosztását helyezi kilátásba. (→ 1217 tavasza)

András herceg Dalmácia és Horvátország mellé felveszi a „Hum” (Hulm), majd rövidesen a „Ráma hercege” címet.

András herceg Humban és Raškában győzelmet arat a szerbek felett.

III. Ince pápa kiközösítéssel fenyegeti meg András herceget, ha fellázad bátyja, Imre király ellen.

III. Ince pápa az Imre király és András herceg közötti feszültségre való tekintettel engedélyezi Imre hívei számára, hogy elhalasszák keresztes hadjáratra tett fogadalmuk teljesítését.

III. Ince pápa Rómába idézi az Imre király elleni összeesküvéssel vádolt János pannonhalmi apátot.

Imre király elrendeli, hogy az esztergomi érsek minden királyi jövedelemből, továbbá a szepesi és a pozsonyi vámokból tizedet kapjon; az érseknek adja az esztergomi királyi várban álló, ­befejezetlen királyi palotát. (→ 1256. ­december 16.)

I. (Přemysl) Ottokár (1197–1230) Sváb Fülöp német királytól megkapja a cseh királyi címet. (→ 1158 nyara, 1212. szeptember 26.)

Imre király az ellene összeesküdők levelei után kutatva – Boleszló váci püspök tiltakozása dacára – betör a váci székesegyházba, katonái tettleg bántalmazzák a püspököt.

András herceg Imre király ellen támad, aki azonban a rádi csatában ­győ­zelmet arat öccse felett. (András herceg VI. Lipót osztrák és stájer herceghez ­menekül.)