A Jeruzsálem visszafoglalására ­induló I. (Barbarossa) Frigyes ­német-­római császár keresztes hadával Magyarországra érkezik. III. Béla biztosítja a ­sereg átvonulását, s gondoskodik annak ellátásáról, a bőkezűen megajándékozott császárt pedig Esztergomban, Óbudán és a Csepel-szigeten látja vendégül. Frigyes császár – Margit magyar királyné kérésére – kieszközli III. Bélától a király öccsének, Géza hercegnek a szabadon bocsátátását. (Géza herceg Bizáncba megy száműzetésbe. → 1210) Frigyes császár június végén, a seregéhez csatlakozott magyar keresztesekkel együtt ­Nándor­fehérvárnál hagyja el Magyarországot.

A magyarországi fogságból megszökött Vlagyimir fejedelem lengyel segítséggel elfoglalja Halics trónját; András herceg (III. Béla király fia) ­Magyar­országra menekül. (→ 1188 tavasza)

III. Béla utasítására a magyar keresztesek többsége Adrianopolisz vidékéről visszafordul. (Feltehetően a magyar király így akarta elejét venni annak, hogy alattvalói belekeveredjenek a bizánciak és a keresztesek között kirobbant ­konf­liktusba.)

I. (Barbarossa) Frigyes követei a karácsonyt Óbudán ünneplő III. Béla előtt ellenségeskedéssel vádolják a magyar király vejét, II. Izsák bizánci császárt.

II. Izsák bizánci és I. (Barbarossa) Frigyes német-római császár Adrianopoliszban III. Béla közvetítésével békekötéssel zárja le a keresztesek és a bizánciak ellenségeskedését, így elhárul az akadálya annak, hogy a bizánci flotta átszállítsa Kis-Ázsiába a német kereszteseket.

Fürdés közben a Szalef patakba fullad I. (Barbarossa) Frigyes, a harmadik keresztes hadjárat egyik vezére.

Velence és III. Béla megújítja a fegyverszünetet.

Akkon ostrománál német zarándokok ápolórendet alapítanak, amely 1198-ban Német Lovagrenddé alakul. (→ 1211)

II. Izsák bizánci császár és – az I. Mánuel bizánci császár halála óta a Balkán-félszigeten terjeszkedő – Nemanja István szerb nagyzsupán háborúját lezáró békével a Bizánci Birodalom elismeri a szerb ­államala­kulat önállóságát.

III. Béla ciszterci apátságot alapít Pásztón. (A monostorba az 1184-ben alapított pilisi apátságból ­érkeznek szerzetesek.)