III. Béla összeíratja az udvarnokok kiváltságos rétegét, a szabad udvarnokokat.

Tamás nádort eltemetik az általa alapított ercsi bencés monostorban.

III. Béla király – II. Izsák bizánci császár kérését teljesítve – visszaküldi Bizáncba rilai Szent Iván ereklyéit. (→ 1183 ősze)

Szaladin szultán, Egyiptom és ­Szíria uralkodója a keresztes államok ­felett a hattini csatában (július 3–4.) aratott győzelmét követően elfoglalja Jeruzsálemet. (→ 1244. augusztus 23.)

Velence sikertelenül próbálja visszafoglalni Zárát.

Az 1185-ben a bizánci uralom ellen – kun és vlach (román) támogatással – kitört bolgár felkelés vezetői, Theodor (Péter) és Aszen kikényszerítik uralmuk hallgatólagos elismerését II. Izsák bizánci császártól. Ezzel létrejön a második (Aszenida) bolgár állam.

A Jeruzsálem visszafoglalására II. Fülöp Augustus francia királlyal együtt a harmadik keresztes hadjáratot tervező II. Henrik angol király levélben kéri III. Bélát, hogy engedélyezze a ­keresztesek átvonulását országán, és ­biztosítson elegendő élelmet a hadnak. III. Béla válaszlevelében ígéretet tesz a kérés teljesítésére. (Az angol és a francia keresztesek végül nem a Magyarországon átvezető szárazföldi, hanem tengeri úton indulnak a Szentföldre.)

Vlagyimir elűzött halicsi fejedelem III. Bélához menekül. A magyar király ­seregével elfoglalja Halicsot, kormányzójává fiát, Andrást teszi meg, Vlagyimirt pedig fogságra veti Magyarországon. (→ 1189. augusztus 6.)

III. Béla és Velence két évre békét köt.

Konrád, Montferrat őrgrófja levélben szólítja fel III. Bélát a Jeruzsálem visszafoglalására induló keresztesekhez való csatlakozásra, a magyar király azonban ezt elutasítja.