Meghal Lukács esztergomi érsek. (→ 1231. augusztus 28.)

Marcell prépost felesége, Froa asszony eladja birtokát Bikács nembéli Farkas nádornak. Az adásvételt írásba foglaló – a király nevében fogalmazott – oklevél kinyilvánítja: „nehogy bármiféle, jelenlétemben tárgyalt és befejezett ügy érvénytelenné váljék, szükségesnek ítélem, hogy a felségem jelenlétében megvitatott bármiféle ügyet az írás bizonyságával erősítsenek meg.” Ezt követően (az 1180-as évek közepétől) az uralkodói oklevelek kiállítását addig végző királyi kápolnából kiválik a kancellária, mely a királyi udvar hivatalos ügyeinek írásba foglalását végzi, s megkezdődik a királyi oklevelek egységes szerkezetének kialakulása.

A veszprémi káptalan magánszemélyek jogügyletéről oklevelet állít ki. (Ez az ­egy­házi testületek által folytatott ún. ­hiteles­helyi tevékenység első ismert példája.)

III. Béla megszállja az 1167 óta bizánci fennhatóság alatt álló Boszniát.

III. Béla megkoronáztatja fiát, Imre herceget. (→ 1194)

III. Béla király elfoglalja a ­bizán­ciaktól Nándorfehérvárt és Barancs várát.

III. Béla ciszterci apátságot alapít Zircen. (A monostorba Clairvaux-­ból érkeznek szerzetesek.)

III. Béla a függetlenségért harcoló ­Nemanja István szerb nagyzsupánnal (→ 1180 folyamán) szövetkezve ­had­járatot vezet a Bizánci Birodalom ellen: elfoglalja Szófiát, amit utóbb felad, ám előző évi hódításait sikerül megőriznie. A hadjárat alkalmával III. Béla Esztergomba hozatja rilai Szent Iván ereklyéit, ám a szent tisztelete az esztergomi érsek ellenállása miatt nem honosodik meg Magyarországon. (→ 1186–1187 körül)

III. Béla a Magyarországon működő (valamint a későbbiekben alapítandó) ciszterci monostoroknak ugyanolyan jogokat ad, mint amilyeneket a rend Franciaországban élvez, s engedélyezi a magyarországi monostorok szabad kapcsolattartását a franciaországi rendházakkal. A kiváltságlevél írásba foglalásakor több franciaországi ciszterci apát is a ­magyar királyi udvarban tartózkodik, köztük a rend „anyakolostorának”, a ­citeaux-i monostornak apátja, Péter.

Bizánci támadás hódításai ­feladá­sára kényszeríti III. Bélát (egyedül Nándorfehérvár és Barancs környéke marad magyar ellenőrzés alatt).