Felépül a királyi alapítású jászói premontrei prépostság. (→ 1255 folyamán)

Benedek veszprémi ispán III. István király beleegyezésével végrendeletet készít. ­Vagyona egyik részét a veszprémi Szent Mihály-egyházra, a többit leányára és testvére fiára hagyja.

Újabb krónikaszerkesztés készül a magyar királyi udvarban, amely a 11. század végétől kezdődően foglalja össze a magyar történelmet. A krónika eredetije elveszett, szövegét a 14. századi ­krónika­kompozíció és Heinrich von Mügeln 14. századi német nyelvű magyar krónikája tartotta fenn.

I. Mánuel társcsászárrá koronáztatja gyermekét, Alexioszt.

Meghal III. István király. (Esztergomban temetik el.)

Lukács esztergomi érsek és az előkelők többsége III. István öccsei ­közül az idősebbet, a Bizáncban élő Béla herceget választják királlyá, akit I. ­Má­nuel bizánci császár is támogat. (Béla ­esküvel ígéri Mánuelnek, hogy soha nem válik Bizánc ellenségévé.) Lukács utóbb mégis megtagadja Béla megkoronázását, mert az megajándékozta az érsek követét, s felfogása szerint ez szimónia. III. Sándor pápa – miután Béla esküt tesz az 1169. évi egyházi megállapodás ­megtar­tására – engedélyezi, hogy Lukács vonakodása esetén a kalocsai érsek végezze a koronázást, feltéve ha Béla kötelezvényt ad, miszerint a kalocsai érsek általi megkoronáztatása nem érinti az esztergomi érsek koronázási előjogát, amit Béla meg is tesz. (Először említik az esztergomi ­érsek kiváltságai között a magyar király koronázását.)

Lukács érsek visszavonul a királyi udvarból. Távozása érzékenyen érinti a királyi oklevéladással foglalkozó udvari szervezet tevékenységét. Néhány évig a királyi oklevelek a hanyatlás jeleit mutatják. (→ 1181 folyamán)

A kalocsai érsek Székesfehérvárott megkoronázza Béla herceget. (Uralkodik 1196-ig.)

III. Béla bebörtönzi öccsét, a trónigénnyel fellépő Géza herceget és annak több hívét.

Lipót, II. (Jasomirgott) Henrik osztrák herceg fia feleségül veszi III. Béla király testvérét, Ilonát.