A Szerémség visszafoglalására küldött bizánci sereg Zimonynál legyőzi III. István seregvezérének, Dénes ispánnak a hadát.

III. István és I. Mánuel békét kötnek: a Szerémség, továbbá ­Horvát­ország, Dalmácia és Bosznia Bizáncé lesz. (→ 1181. február előtt) (Egy álláspont szerint ekkor kerül sor arra, hogy az addig csupán a horvát és dalmát területeket kormányzó bán hatáskörét kiterjesztik a Száva-vidékre, azaz Szlavóniára.) (→ 1194)

II. Vitale Michiele velencei dózse fia, Niccolo feleségül veszi Mária hercegnőt (II. László egykori magyar király lányát), ezzel – egy időre – rendeződik a magyar–velencei viszony.

A templomos lovagrend megtelepedik a Magyar Királyságban. (A rend ­legjelen­tősebb rendháza a dalmáciai Vránában 1169-ben már működik.) (→ 1312. ­már­cius 22.)

Megszületik Alexiosz, I. Mánuel bizánci császár fia. (→ 1172. március 4. előtt)

Manfréd bíboros, III. Sándor pápa követe Magyarországra érkezik, hogy elsimítsa III. István és Lukács ­esztergomi érsek ellentétét; az érsek ugyanis a király egyházpolitikája miatt szembekerült az uralkodóval. III. István a pápai követ előtt Veszprémben apja, II. Géza példáját követve (→ 1153 előtt, 1161 nyara) egyezményt köt a követtel, mely a pápai elvárásoknak megfelelően rendezi az egyház és a királyi hatalom ­viszonyát. (A király lemond arról, hogy a püspököket leváltsa és áthelyezze, a királyi prépostokat és apátokat elmozdítsa, továbbá megígéri, hogy a megüresedett püspökségek élére nem állít világi személyt, s az egyházi jövedelmekhez csak rendkívüli esetben nyúl. Ugyanakkor a magyar főpapság is lemond a prépostok, apátok és más egyházi méltóságok jogtalan letételéről.) Az egyezmény megkötése után Lukács esztergomi érsek kibékül a királlyal. (Más vélemény szerint a ­meg­állapodást 1171-ben kötötték.) (→ 1172. március 4. után)

I. Mánuel bizánci császár (miután megszületett fia) felbontja leánya, Mária és a magyar Béla (Alexiosz) herceg jegyességét, Bélát (Alexiosz) megfosztja a deszpotész méltóságtól (helyette a kaiszar címet kapja), majd feleségül adja hozzá Châtillon Ágnest (az antiochiai ­fejedelemasszony leányát).

Béla (Alexiosz) és felesége, Ágnes Jeruzsálemben tartózkodnak, ahol Béla alapítványt tesz az ottani johannita lovagoknak.

A 12. század elejéig visszanyúló előzmények után megindul az ­oxfordi egyetem kialakulása. (1185-ben már bizonyosan működik. → 1209 folyamán)

Macarius püspök megbízásából felépül a ­pécsi székesegyház Szent Kereszt-kápolnája. Az altemplom és a hosszház közé ékelődő, a székesegyház liturgikus terének középpontját kijelölő kápolnát vaskos, bordás keresztboltozat fedte. A ­három oldalon zárt építmény szerkezeti elemeit gazdag kőszobrászati dekoráció, festett háttérből kiemelkedő domborműves dísz borította kívül-belül.