IV. István betör Magyarországra, miközben Horvátország és Dalmácia tényleges birtokbavétele érdekében I. Mánuel bizánci császár seregével Bácsig nyomul. (A császár kíséretében tartózkodik Béla herceg, III. István magyar király öccse is.) III. István, seregében osztrák, halicsi és cseh segédcsapatokkal, a császár ellen vonul, ám összecsapásra nem kerül sor, mert II. Vladiszláv cseh ­király békét közvetít a magyar és a bizánci uralkodó között. Ennek értelmében III. István újra átengedi Horvátországot és Dalmáciát a Bizánci Birodalomnak, I. Mánuel pedig ismét lemond IV. István ­támogatásáról. (A visszavonuló császár Szent Prokop 1072 óta a szávaszentdemeteri monostorban őrzött ereklyéit magával viszi Nišbe.) IV. István nem tér vissza a császárral Bizáncba, hanem a bizánci megszállás alatt maradt Szerémségben rendezkedik be, ahol Zimony vára a székhelye.

III. István sereget küld a Szerémség visszafoglalására: IV. István Zimony várába zárkózik.

A magyarok által ostromolt zimonyi várban megmérgezik IV. Istvánt. (A halott királyt előbb Zimonyban, utóbb Fehérvárott temetik el.) Zimony magyar kézre kerül.

Bizánci sereg vonul be Boszniába, Horvátországba és Dalmáciába, miközben a Bizánccal szövetséges Velence visszahódítja Zárát.

I. (Komnénosz) Mánuel bizánci császár hadjáratot vezet Magyarországra Zimony és a Szerémség visszafoglalására. (A császár kíséretében tartózkodik Béla herceg, III. István magyar király öccse is.) A császár hosszú ostrom után beveszi ­Zimonyt, III. István békére kényszerül. (→ 1166 tavasza)

I. Mánuel bizánci császár hivatalosan utódjának jelöli Mária nevű leányát és vele együtt annak jegyesét, Béla (Alexiosz) herceget, akit a deszpotész ­méltó­sággal ruház fel.

Béla (Alexiosz) herceg Lukács konstantinápolyi pátriárkával és I. ­Má­nuellel együtt elnököl a konstantinápolyi egyházi zsinaton.

A Dénes ispán vezette magyar had visszafoglalja a Szerémséget.

I. Mánuel bizánci császár három sereget küld Magyarország ellen: a Béla (Alexiosz) herceg vezette bizánci haderő a Dunánál leköti Dénes ispán hadát, miközben egy másik – melyhez a ­Magyar­ország területén először ekkor megjelenő vlachok is csatlakoztak – Erdélyt, a harmadik pedig az északkeleti országrészt pusztítja. III. István és a bizánci császár fegyverszünetet köt II. (Jasomirgott) Henrik osztrák herceg közvetítésével, akinek leányát, Ágnest III. István hamarosan feleségül veszi, miután halicsi jegyesét elbocsátotta.

III. István Ampud bán vezette serege visszafoglalja Dalmácia egy részét.