Annak érdekében, hogy a gyermekek elsajátíthassák a liturgikus nyelveket, Hajdúdorog tanácsa határozatot fogadott el arról, hogy az iskolákban oroszul és oláhul is kell tanítani.

I. Ferenc leiratban elismerte az erdélyi róm. kath. Státus törvényességét.

Budán megnyílt a koronázó országgyűlés, amelynek valóra kellett volna váltania az 1790–91. évi országgyűlés félbemaradt munkáját (egyes szerzetesrendek visszaállítása, a meglevők függő viszonyának rendezése, a plébániák szabályozása, a szemináriumok működése stb.). Az egyházi ügyek azonban érdemlegesen nem kerültek szóba.

I. Ferenc király hatályon kívül helyezte II. József 1783. november 18-i rendeletét, amely a megüresedett nagyobb egyházi javadalmak időközi jövedelmeit a vallásalapnak engedte át. E jövedelmek tehát ismét, ahogy korábban évszázadokon át, a királyi kincstárba folytak be. → 1857. január 13.

A Helytartótanács 576. számú rendelete értelmében a szerzetesrendek újra fölállíthatták a noviciátuson belüli házi iskoláikat. A növendékek felvételében, a fogadalmak letételében az ellenőrzést is gyakorló Helytartótanács intézkedett.

VI. Pius pápa kegyeletteljes beszédben búcsúzott el II. Lipóttól. Kifejezte az új uralkodó, I. Ferenc iránti bizalmát, s hogy tőle reméli a vallás és a Szentszék érdekeinek elősegítését.

I. Ferenc király szentesítette az 1792. évi törvényeket. Az 1792:X. törvénycikk Az illyr kancellária eltörléséről, továbbá a nem egyesült görög szertartású püspökök szavazat- és ülésjogáról. Megszüntette az Illyr Kancelláriát, Magyarország egész területére megadta a szerb ortodoxoknak a teljes polgárjogot. Az ortodox egyház metropolitái és püspökei ülést és szavazatot kaptak a főrendek tábláján. (Ekkor csatlakoztak a szerb ortodoxokhoz a román ortodoxok, hogy ők is élvezzék e kiváltságokat.)

Csehországból kiindulva mozgalom kezdődött a cölibátus eltörléséért. A birodalmi egyháztanács javasolta az uralkodónak, hogy a kérdésről egy világiakból és egyháziakból álló, minden ország képviseletével bíró konferencia döntsön. Magyar- és Horvátországot gr. Batthyány József hercegprímás, esztergomi érsek és Verhovácz Miksa zágrábi püspök képviselte volna. Giombattista Caprara bécsi nuncius, Migazzi bécsi és gr. Batthyány József esztergomi érsek közös erővel elérte, hogy a konferenciát bizonytalan időre elhalasztották.

A Kolozsvárott tartott erdélyi országgyűlés elfogadta az 1792:LIII. törvénycikket, amely biztosította a négy bevett vallás (református, evangélikus, unitárius, katolikus) szabadságát és egyenlőségét. Ugyanekkor elfogadta az 1792:LX. törvénycikket, amely szabad vallásgyakorlatot engedélyezett az ortodoxoknak. (Ettől kezdve tűrt felekezet Erdélyben.) → november 28.

A Helytartótanács 19 768. számú rendelete megtiltotta, hogy a mariánus szerzetesek kolduljanak. (Ez lényegében megerősítette II. József 1789. szeptember 23-i 4022. és 37 363. számú rendeleteit.) A kolostorok az eltiltott koldulás kárpótlásaként bonificatiót (kártalanítást) kaptak.