Vállaj, 1897. január 21. – Mátészalka, 1976. április 20.

Apja napszámos volt. Szülei dohányföldön végzett mezőgazdasági idénymunkából és egyéb alkalmi munkákból éltek. Nyírbátorban elvégezte a hat elemit, de ezután munkába kellett állnia. Előbb különböző nyírbátori, majd mátészalkai és piricsei uradalmakban cselédeskedett egészen 1944-ig. 1914-ben behívták katonának, két éven keresztül frontszolgálatot teljesített az első világháborúban. 1940-ben újra behívták, részt vett az erdélyi bevonulásban. A következő évben a szovjet fronton szolgált. 1944 végén csatlakozott a Független Kisgazdapárt mátészalkai szervezetéhez. Hamarosan átlépett a Nemzeti Parasztpártba, s az 1945. február 21-i alakuló ülésen megválasztották a párt helyi elnökének, egyben delegálták a városi nemzeti bizottságba. Áprilisban bekerült a Szatmár megyei törvényhatóság rendes kisgyűlésébe és közigazgatási bizottságba. A földosztás során 15 kat. hold földet kapott s gazdálkodni kezdett. 1947-1948-ban kétéves ezüstkalászos gazdatanfolyamot végzett; 1949-ben mintagazda lett. 1945 és 1947 között tagja volt a Magyar Parasztszövetségnek. 1945. november 4-én a Szabolcs és Szatmár-Bereg vármegyei választókerületben nemzetgyűlési mandátumot szerzett. A parasztpárt felső vezetése néhány tagjával és a párt vármegyei titkárával kiéleződött politikai nézetkülönbségei miatt az 1947. augusztus 31-i országgyűlési választások alkalmával az NPP vármegyei listáján eleve esélytelen helyen jelölték. Mellőzöttsége ellenére sem fogadta el a Független Magyar Demokrata Párt ajánlatát, hogy ott vállaljon képviselő-jelöltséget. 1947. szeptember 20-án a mátészalkai parasztpárti választmány ismét a helyi szervezet elnökévé választotta. 1949. június 14-én bejelentette, hogy kilép a Nemzeti Parasztpártból, ezzel vármegyei törvényhatósági bizottsági tagságát is elveszítette. 1950-ben az összes földjével belépett a Mátészalka-Vágóházatanyán megalakult Dózsa Termelőszövetkezetbe. Elnökké választották, 1962-ben bekövetkezett nyugdíjazásáig irányította a téesz munkáját. Idős korában megélhetési gondok miatt portásként dolgozott a helybéli Erdért-kirendeltségnél. 1960-ban csatlakozott a Hazafias Népfront helyi szervezetéhez, ahol tíz éven át elnöki funkciót töltött be. 1958-ban megválasztották Mátészalka községi tanácstagjának is.