Budapest, 1907. március 23. – Budapest, 1991. március 4.

1921-től kifutó, alkalmi munkás, majd postai távírdában kereste kenyerét. Munka mellett érettségizett, a Magyar Wolfram Lámpagyárban dolgozott, majd a Pázmány Péter Tudományegyetem matematika-fizika szakán végzett. 1934-től a nagytétényi polgári iskola tanára, majd az egyetemen díjtalan tanársegéd, végül 1937-től a Geofizikai Intézet kutatója. 1939-ben a Dial Telefonkereskedelmi RT műszaki tisztviselője, később helyettes műszaki vezetője lett. 1945-től a vállalat műszaki vezetője, 1949-től a Geofizikai Intézet igazgatója. 1951-ben a Műszeripari Kutató Intézet igazgatója is, 1952 és 1969 között a Távközlési Kutató Intézet vezetését látta el. 1955-1956-ban a Műszaki Fejlesztési tanács titkára volt, 1952-ben Kossuth-díjat kapott.
1945-ben belépett az MKP-be, 1954. május 30. és 1956. október 28. között beválasztották az MDP Központi Vezetőségébe.